eső

Eső ("chuva")

Não confundir com eso.

Húngaro

Substantivo

e.ső

1. chuva.

Declinação

    Declinação de eső (–k)

Caso Singular Plural Nominativo eső esők Acusativo esőt esőket Dativo esőnek esőknek Genitivo esőé esőké Instrumental esővel esőkkel Causal-final esőért esőkért Translativo esővé esőkké Terminativo esőig esőkig Essivo-formal esőként esőkként Essivo-modal – – Inessivo esőben esőkben Superessivo esőn esőkön Adessivo esőnél esőknél Ilativo esőbe esőkbe Sublativo esőre esőkre Alativo esőhöz esőkhöz Elativo esőből esőkből Delativo esőről esőkről Ablativo esőtől esőktől

    Possessivos de eső (–tök)

Possuidor Posse Singular Plural 1ª pessoa do singular esőm esőim 2ª pessoa do singular esőd esőid 3ª pessoa do singular esője esői 1ª pessoa do plural esőnk esőink 2ª pessoa do plural esőtök esőitek 3ª pessoa do plural esőjük esőik

Sinónimos

• esőzés

Locuções e expressões

• ónos eső: chuva congelada/congelante

Termos derivados

esőálló esőcsatorna esőcsepp esőcsináló

esőerdő esőfelhő esőkabát esőkalap

esőköpeny esőmérő esős esősapka

esőtlen esővíz esőzés jégeső

Etimologia

Particípio passado de esik ("chover").

Pronúncia

• AFI: /ˈɛ.ʃøː/
• X-SAMPA: /"E.S2:/

Ver também

No Wikcionário

felhő felhőszakadás

Referências

eső no Kislexikon (Lapoda Multimédia) (em húngaro) eső no Sztaki Szótár (em húngaro)